Mi az a MeToo?

Eredetileg Tarana Burke társadalmi aktivista használta 2006-ban a “Me Too” kifejezést a Myspace hálózaton, egy olyan helyi kampány részeként, amelynek célja az “empátia általi felépülés” volt a színesbőrű nők körében, akik szexuális erőszak áldozatai lettek. A később mozgalommá nőtt kezdeményezés honlapja itt érhető el.

2017 október 15-én a Alyssa Milano szinésznő vette elő a #MeToo hashtagot egy figyelemfelkeltő kampány részeként, annak érdekében, hogy feltárja a szexuális zaklatás és erőszak elterjedésének mértékét. A twitterre ezt írta ki: “Ha minden nő, akit szexuálisan zaklattak vagy támadtak, kiposztolja a “MeToo”-t, akkor érzekeltethetjük az emberekkel a probléma mértékét. A kezdeményezés ekkor kapott szárnyra, mert pár nap alatt százezrek osztották meg a történeteiket, és a kifejezés országról országra vándorolt.

A legismertebb eset Harvey Weinstein ügye, aki évtizedekig az egyik legnagyobb filmgyártó cég, a Miramax vezető producere volt, és mint az kiderült, folyamatosan zaklatott, molesztált és erőszakolt meg nőket, színésznőket, valamint a beosztottjait. Miután 2017 októberében kirobbant a Weinstein botrány, egyre több nő mesélte el a zaklatásait, valamint kiderült, hogy a környezete is tudott a dologról, és segítettek neki eltussolni az eseteket. Weinstein megfenyegette, vagy lefizette áldozatait. Viszont a #MeToo hashtaget használva Amerikában egyre több nő írta ki az üzenőfalára a velük történt szexuális visszaéléseket is, így a botrány óriásira nőtt, már nemcsak a filmipart érintette és átterjedt más országokra is.

A jelenség

A MeToo mozgalom olyan szexuális zaklatási eseteket tárt fel, amelyek közös jellemzője, hogy az elkövető és az áldozat alá-, fölérendeltségi viszonyban állnak.

A feltért esetek többségében befolyásos pozícióban lévő férfiak éltek vissza a helyzetükkel. A későbbi MeToo mozgalom kapcsán előkerültek hatalmi helyzetben lévő női elkövetők is, valamint olyan esetek is, amikor férfiakat zaklattak. Tehát az áldozat lehet nő és férfi, és ugyanígy, a bántalmazó is mindkét nemhez tartozhat. Az esetekben közös az a vonás, hogy kezdetben az áldozat felnéz az elkövetőre, és/vagy magát veszélyeztetve érzi. Az elkövető általában olyan pozícióban vagy döntési  helyzetben van, ami fontos az áldozat szakmai továbblépéséhez. Például, a színésznő szeretne egy szerepet és nincs rá más módja, mint alávetni magát a rendező akaratának. Ilyenkor nincs szó szabad választásról.

Fontos megjegyezni, hogy a hatalmon lévők a szexualitást nem az élvezet, hanem a hatalom biztosítása eszközeként használják. Az áldozat attól fél, hogy elveszíti az állását, vagy nem felel meg a “csodált tekintélynek”. Az elkövető részéről a (szóbeli, fizikai) zaklatás vagy erőszakos aktus az, ami által biztosítva érzi hatalmát, mert hiszen “ő ezt is megteheti”.

A #MeToo kampányban világot látott esetekből az derült ki, hogy a fő probléma azzal a társadalmi rendszerrel van, amely megengedi az ilyen jellegű visszaéléseket. Emma Thomson egy New York Times interjúban beszél arról, hogy Weinstein csak a csúcsragadozó volt egy intézmény élén, az ő kiiktatásával nem szűnik meg a hatalommal való szexuális visszaélés. A tapasztalat azt mutatja, hogy általában egy környezetben elfogadott normák, értékrend és hiedelmek teszik lehetővé a nemi visszaéléseket és erőszakot. Az elkövetők nem a társadalomtól és környezetüktől elkülönülve találják ki és hajtják végre tetteiket, az embereknek tudomásuk van róla, hallgatásuk asszisztál a bántalmazáshoz.

Az elkövetők sokszor azzal védekeznek, hogy az áldozatok önként mentek bele a zaklatásba. Mivel az alá-, fölérendeltségi viszony szinte mindig fennállt a #MeToo zaklatásoknál, ezért az elkövető általában egy – látszólag – pozitív értékrenddel rendelkező, csodált személy, akitől az áldozat valamit remél. Ez az alapállás jelentősen nehezíti a „nemet mondást“, hiszen amikor az áldozat rájön, hogy csak használni akarják és szexuális tárgy a csodált személy szemszögéből, általában leblokkol, lefagy, nem tud mit reagálni, amit az elkövető sokszor belegyezésnek vesz. Az áldozat fél attól, hogy az ígért vagy remélt pozíciót, amihez az elkövető tudja csak hozzájuttatni, el fogja veszíteni, ha nemet mond.  Azzal is meg kell küzdenie, hogy minden, aminek eddig pozitív értéket és megbecsülést tulajdonított, egy perc alatt romba dől és semmissé válik. Elveszíti az önbecsülését, mert kiderül, hogy csak szexuális tárgy a nagyra tartott személy szemében, és nem az érdemeiért szeretik.

Mi a mozgalom eredeti célja?

Alyssa Milano színésznő a Rolling Stone-magazinban megjelent interjúban jelentette be, hogy ő és a filmipar 300 másik szereplője támogatja a Time’s Up nevű másik kezdeményezést is, amelynek célja a kifejezetten a munkahelyeken történő szexuális erőszak és zaklatás elleni küzdelem, és amely kezdeményezés anyagi forrást keres az áldozatok számára a jogi segítség igénybe vételéhez, ha azt nem engedhetik meg maguknak.

Burke is úgy nyilatkozott 2017 decemberében, hogy a mozgalom eredeti célja az, hogy az embereknek biztosítsa a gyógyuláshoz szükséges erőforrásokat, és támogassa a törvénykezés és politikák megváltoztatását. Kijelentette, hogy ez a MeToo mozgalom immár minden életkorú és bőrszínű, nők és férfiak problémáit egyaránt felkarolja, és továbbra is támogatja a marginalizált közösségeket. “Függetlenül attól, hogy a szexuális támadásokkal foglalkozunk a főiskolákon és egyetemeken, vagy a gyermekek zaklatásáról beszélünk, ezt a beszélgetést cselekvéssé kell alakítanunk” – mondta.

Közben indultak olyan mozgalmak is, amelyeket férfiak hoztak létre, és amelyek célja a kultúra megváltoztatása személyes gondolkodás és jövőbeli cselekvések révén, mint a például # IDidThat, #IHave és #IWill.

A #MeToo mozgalom keretében széles körű viták folytak arról, mi a legjobb módja annak, hogy a szexuális bántalmazás vagy zaklatás szenvedői megállítsák a munkahelyi visszaéléseket. Általános egyetértés van abban, hogy a hatékony bejelentési lehetőségek hiánya fontos tényező, ami csak megkönnyíti a nem megfelelő szexuális magatartást.

A MeToo mozgalomban mi is azt tartjuk fontosnak, hogy lehetőséget ad a társadalmi változások elindítására. A mozgalom arra ad lehetőséget, hogy az erőszaktevőket a társadalom – az új szabályozások, vagy a kiközösítés útján – elítélje, ahelyett, hogy csendbe burkolózva megtűrné. Ezért mi is nagyon fontosnak tartjuk azt, hogy az erőszak esetek egy bejelentéssel vagy feljelentéssel záruljanak, és/vagy vizsgálhatóak legyenek. Ellenkező esetben pedig, amennyiben nem merülhet fel az abúzus gyanúja, azt megnyugtatóan le lehessen zárni, és ártatlan emberek ne kerüljenek közvád alá.

2018. május 6-án, a #MeToo alapítója mondta, hogy eljött az idő arra, hogy forrásokat biztosítsanak mindenkinek, aki hasonló traumát élt meg.

A Me Too mozgalmat a Time Magazin a 2017-es Év emberévé választotta.

A MeToo túlzásai

A Metoo által felszínre hozott esetek nagyon sokfélék. Az esetek száma és eltérő súlya miatt sok nő és férfi  érezte úgy, hogy a kampány eltúlozza a történések fontosságát és sok ártatlan embert is pellengérre állít. Catherine Deneuve francia színésznő volt ez elsők között, aki 2018 januárjában felhívta a figyelmet a túlzásokra.  “A nemi erőszak bűn. De a kitartó vagy ügyetlen flörtölés nem az, ahogy a nők körüli legyeskedés sem macsó agresszió. A Weinstein-botrány után jogosan eszméltünk rá a nők elleni szexuális erőszakra, különösen arra, hogy a munkahelyeken a férfiak visszaélhetnek a hatalmukkal. Ez szükséges volt, de most a szólás szabadsága átejtett minket a ló túlsó oldalára.”

Sok férfi támadásként élte meg a mozgalmat. „Előjött azzal, hogy nem minden férfi szexuális ragadozó, erre nyilvánosan porba tiporták. Nevetséges, ami zajlik!” – mondta az ügyről Terry Gilliam (forditás). Korábban a Szerelem és a Happy End osztrák rendezője, Michael Haneke is boszorkányüldözésnek nevezte a szexuális zaklatások nyomán kirobbant kampányt (forrás).

A The Washington Post-ban Alyssa Rosenberg újságíró a „társadalomtól” azt kérte, hogy tartózkodjon a túlzásoktól: “tisztában kell lenni azzal, hogy mely viselkedés bűncselekmény, mely viselkedés törvényes, de elfogadhatatlan a munkahelyen, és milyen privát bensőséges viselkedést kell elítélni”. Szerinte reálisabb “megőrizni az árnyalatokat”. (2018. február 14,  #MeToo and the trouble with new norms)

 

MAGYARORSZÁGI #MeToo esetek a színház és a média világából:

MARTON LÁSZLÓ, a Vígszínház főrendezője, a Színművészeti Egyetem tanára

  1. Sárosdi Lilla a Facebookon közétett egy történetet, amelyben elmesélte, hogy orális szexre akarta kényszeríteni egy rendező.
  2. Két nappal később megnevezte bántalmazóját, Marton Lászlót, a Vígszínház főrendezőjét és a Színművészeti Egyetem tanárát.
  3. Márton László először tagadta, majd néhány nap elteltével más áldozatok is jelezték, hogy őket is szexuális együttlétre akarta kényszeríteni a rendező úr, miközben felnéztek rá és nagyon nagy megtiszteltetésnek érezték, hogy vele dolgozhattak.
  4. A Vígszínház kirúgta Martont.
  5. Összesen tízen vallottak Marton ellen, többen beszéltek a tévében is elváltoztatott hangon.
  6. Marton bocsánatot kért az áldozatoktól és nem tagadta tettét.
  7. Egy darabig Marton visszavonult, majd 2018 márciusában bejelentették, hogy ismét rendez.

 

KERÉNYI MIKLÓS GÁBOR, KERO (rendező, az Operettszínház igazgatója, későbbi művészeti vezetője, érdemes művész)

  1. 2017 november elején többen Kerényi Miklós Gábort, a Budapesti Operettszínház művészeti vezetőjét is zaklatással vádolták.  Az Index egy terjedelmes cikkben tette közzé a jobbára névtelen vallomásokat. Ezekben az áll, hogy rendszeresen nyúlkált és fogdosta a nemi szerveit a fiúknak, „mogyorózott“, valamint, hogy lehúzatta a fiúkkal a nadrágját és fogassal elfenekelte őket.
  2. Kerényi először tagadta a vádakat, majd homályosítva ugyan, de beismerte tetteit és lemondott a pozíciójáról.
  3. Maros Ákos név szerint is elmesélte a történetét, amit KERO egy sajátos nevelési módszerének tudott be.
  4. Kerényi végül nyolc milliós végkielégítéssel távozott az Operettszínház éléről, azonban 2018 márciusától újra vissza akart térni rendezni.
  5. 2018 áprilistól adott interjúiban tagadja azon vádakat, hogy szexuálisan közeledett volna bárkihez, csak az elfenekelést ismerte el, hogy az nem volt helyes.  Bocsánatot kért mindenkitől, akit viselkedésével megbántott.
  6. Maros Ákos 2018 májusában nyilatkozott a Story Magazinnak, hogy tőle nem kért bocsánatot Kerényi és csalódott, hogy az áldozatok közül ilyen kevesen álltak ki, pedig sokan voltak.

 

HAVAS HENRIK (műsorvezető, médiaszemélyiség)

  1. Havas Henrik műsorvezetőt, először Baukó Éva, a Valóságshow egyik résztvevője vádolta meg szexuális zaklatással.
  2. Majd Molnár Éva állította róla, hogy közös könyvük írása közben folyamatosan fizikálisan abúzálta.
  3. Felkerült egy videó, amelyben Görög Zita többször megkéri, hogy ne tapizza.
  4. Egy üzlettársa is elmondta, hogy meg akarta erőszakolni.
  5. Az ATV levette Havas műsorát és elbocsájtotta a tévéből.

 

MEGYEI KATASZTRÓFAVÉDELEMI IGAZGATOSAG (MKI) IGAZGATÓJA

  1. A MeToo Mozgalom hatására osztotta meg történetét egy MKI volt alkalmazottja.
  2. Évekig szexuális viszonyban volt főnökével, aki a megyei igazgató is volt egyben. A férfi obszcén üzeneteket is küldött neki telefonról. Kiderült, hogy rajta kívül több beosztottjával is szexuális viszonyt tart fenn az igazgató.
  3. Munkaidőben tapogatta, valamint volt, hogy szexeltek is. A lány kérte, hogy hagyjon fel a többi viszonyával, ám ezt nem tette meg.
  4. A nő 2017 októberében felmondott és kilépett a kapcsolatból is. Utolsó munkanapján a kirendeltségvezető figyelmeztette, hogy jobban teszi, ha hallgat.
  5. A nő a történtekről a a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság főigazgatójának levelet írt, mire a főigazgató haladéktalanul lépéseket tett. Az érintett igazgatót személyi felelősségre vonták, munkaviszonyát 2018 januárjában megszüntették.

 

MIKONYA GYÖRGY (Az ELTE dékánja, a Magyar Tudományos Akadémia köztestületi tagja)

  1. A Thumbr közösségi portálon kezdett el terjedni egy névtelen bejegyzés, miszerint az ELTE egyik dékánja folyamatosan fogdossa, zaklatja, állandó és erőszakos szexuális közeledésével ellehetetleníti az egyik alkalmazottja életét, aki nem tud hatékonyan fellépni ellene.
  2. Az ELTE pár nappal később közleményt adott ki, miszerint etikai vizsgálatot indítanak az ügyben.
  3. Az etikai vizsgálat végül úgy zárult, hogy menesztették a dékánt, és együttérzésüket fejezték ki az áldozattal: „A panaszossal szemben visszaélt valós hatalmi helyzetével, megsértette a panaszos emberi méltóságát és az egyenlő bánásmód követelményét. A folyamatos és megengedhetetlen testi közeledés, a szexuális tartalmú verbális és fizikai megnyilvánulások (anélkül is, hogy azok kifejezetten erőszakosak lettek volna) a panaszosban félelmet és szégyenérzetet kelthettek. A panaszos munkahelyi hierarchiában betöltött helye, a panaszolttal fennálló munkahelyi alárendelt pozíciója, illetőleg a munkahelyével szembeni lojalitása megnehezítették a panaszolttal szembeni közvetlen hatékony fellépését, amit a panaszolt kihasznált.“
  4. Az etikai vizsgálatot egy, a dékáni hivatalban dolgozó személy bejelentésére kezdték el. Az ELTÉ-nek van etikai kódexe, azonban az nem tér ki külön a szexuális viselkedésekre.

 

KÁRPÁTI KAMIL, LÖKÖS MARGIT (a Stádium Könyvkiadó vezetői)

  1. Follinus Anna költő a divany.hu-nak adott interjújában  részletesen beszámol azzal kapcsolatban, hogy hogyan használta ki őt szexuálisan évekig egy könyvkiadó házaspár.
  2. A kiadó házaspár a verseskötetét készült kiadni, mikor is tudomásukra hozták, hogy máshogyan is megfelelhet akaratuknak. Follinus bizonytalan, labilis háttérből jött, ezért: „az erős kisugárzású kiadóvezető olyan aurát teremtett, amely “az apahiány és a szakmai elhagyatottság vákuumának betöltését is elképzelhetővé tette” (forrás HVG).
  3. Játékaikból és befolyásukból évekig nem tudott szabadulni, folyamatosan bűntudatot érzett. Végül egy másik kapcsolat kialakításával sikerült megszakítani velük a kapcsolatot.
  4. Ezek után Hajdrák Tímea fotóművész és Oravecz Péter költő is alátámasztották Follinus történetét.
  5. A könyvkiadó házaspár írásos közleményt adott ki,  amelyben tagadott mindent.
  6. A Szépírók Társasága hivatalos nyilatkozatban, valamint számos író kiállt Follinus Anna mellett.

 

SZIKORA JÁNOS (rendező, színházigazgató, székesfehérvári Vörösmarty színház)

  1. Kátai István színész azt állította az ATV-ben, hogy Szikora János rendező évekkel ezelőtt fogdosott egy színészhallgatót. A lány a neve elhallgatását kérte.
  2. Szikora János közleményben tagadta a vádakat és azt állította, hogy Kátait a bosszúvágy vezérelte, mert kirúgta az állásából, mint büfést.
  3. Újabb szemtanúk jelentkeztek, akik látták, hogy fogdosta a lányt és ez ellenére volt.
  4. Kátai István szerette volna, ha a személyétől független színházi etikai testület vizsgálná ki az ügyet, mert így nem lehet a személyeskedéseknek hangot adni.
  5. Nem történt etikai vizsgálat, Szikora János továbbra tagadta a vádakat.

VARNUS XAVÉR (orgonaművész)

  1. Egy névtelen férfi megvádolta Varnus Xavért, hogy tinédzser korában szexuális aktusra próbálta kényszeríteni. Valamint később látta, amikor előtte Xavér és egy újságíró orálisan kielégítette egymást, példálózva neki, hogy ez a követendő magatartás.
  2. Varnus Xavér megnevezte az illetőt, Mérei Tamást és hosszas levélben tagadta a vádakat, hogy miért pontatlan és hogy szerinte akkor nem is élt Magyarországon.
  3. Mérei Tamás ismét válaszolt levélben pontokba szedve, cáfolva Varnus Xavér állításait.
  4. Az Origo pontokba szedve idézte Varnus Xavér régebbi állításait, amikor szerintük mást nyilatkozott az adott időpontokról, helyszínekről.
  5. Jelentkezett még egy szemtanú, akinek elmesélte másnap a gyerek a történetet, ő Cseszkó Tamás.
  6. Varnus Xavér reagált a vádakra, így nyilvános levélcsata alakult ki közte és Mérei között, míg végül Mérei abbahagyta a válaszolást a nyilvánosan.