Mi a zaklatás és a nemi erőszak?

A szexuális zaklatás

A szexuális zaklatás tág fogalom, beletartozik a nemi kapcsolat kikényszerítésére irányuló erő és fenyegetés. A szexuális zaklatás a nők és a férfiak elleni erőszak egyik fajtája, mely nemi alapon diszkriminatív, így sérti a nők és férfiak között egyenlőség elvét (nő és férfi is lehet elkövető). Jelenleg a szexuális zaklatás nem büntetőjogi kategória Magyarországon, csak a zaklatás maga, amely cselekményt

a Btk 222. § (1) ir le világosan:

Aki abból a célból, hogy mást megfélemlítsen, vagy más magánéletébe, illetve mindennapi életvitelébe önkényesen beavatkozzon, őt rendszeresen vagy tartósan háborgatja, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Aki félelemkeltés céljából

mást vagy rá tekintettel hozzátartozóját személy elleni erőszakos vagy közveszélyt okozó büntetendő cselekmény elkövetésével megfenyeget, vagy
azt a látszatot kelti, hogy más életét, testi épségét vagy egészségét sértő vagy közvetlenül veszélyeztető esemény következik be,

vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(3) Aki a zaklatást

házastársa, volt házastársa, élettársa vagy volt élettársa sérelmére,
nevelése, felügyelete, gondozása vagy gyógykezelése alatt álló személy sérelmére, illetve
hatalmi vagy befolyási helyzetével visszaélve

követi el, az (1) bekezdésben meghatározott esetben két évig, a (2) bekezdésben meghatározott esetben bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

A nemi erőszak

A nemi erőszak bűncselekmény, melyről a BTK XIX. FEJEZET, A NEMI ÉLET SZABADSÁGA ÉS A NEMI ERKÖLCS ELLENI BŰNCSELEKMÉNYEK értekezik, a szexuális kényszerítés, szexuális erőszak, szexuális visszaélés címszavak alatt. Ezek a paragrafusok azonban nem tartalmazzák a jelenségek pontosabb meghatározását.

A szexuális erőszak akkor valósul meg, ha valakit erőszakkal vagy az élet vagy a testi épség elleni közvetlen fenyegetéssel szexuális cselekményre vagy annak eltűrésére kényszerítenek, vagy védekezésre, akaratnyilvánításra képtelen ember állapotát szexuális cselekményre használják fel. A nemi erőszak olyan cselekmény, amely testi, szexuális vagy pszichés sérülést, illetve súlyos szenvedést okoz.

Leggyakoribb formája hazánkban a családon belüli erőszak, és a felnőttek által a gyermekkel szemben elkövetett szexuális visszaélés.

A gyermekkel szembeni szexuális visszaélés áldozatai lehetnek lányok és fiúk is, a visszaélés áldozatra gyakorolt hatásai mindkét esetben hasonlóak. Ezek az esetek bensőséges körülmények között jönnek létre: szülő, nevelőszülő, tanár, edző, orvos, pszichológus, egyházi vagy egyéb lelki vezető a tipikus elkövető. Ez az erőszakfajta a legritkább esetben jár nyílt erőszakkal: erre nincsen szükség, mert az elkövetőnek lehetősége van arra, hogy olyan hatást tudjon gyakorolni az áldozatra, melyben az áldozat szinte kötelességének érzi a szexuális tartalmú közeledést normálisként elfogadni, vagy legalább tudomásul venni, hogy ez része a számára egyébként fontos lelki és szellemi kapcsolatnak.

A hallgatás, amely a történéseket körülveszi, nem azért alakul ki elsősorban, mert az áldozatok soha senkinek nem említik, hogy mi történt velük, hanem mert a környezetük elfogadja, normalizálja a visszaélést, és elhallgattatják az áldozatokat. A legtöbb esetben legalább pletykák tanúskodnak arról, hogy a “kívülálló” felnőttek tudtak a visszaélés lehetőségéről, a gyanú már felmerült, és komolyan lehetett volna venni. (felhasználtuk: nokjoga.hu)

A szexuális kényszerítés egyik formája a hatalommal való visszaélés. Ez az erőszak forma Magyarországon a MeToo mozgalom kapcsán vált ismertté. Ezekben az esetekben, a hatalmi helyzetben lévő fél kihasználva helyzeti előnyét lelki, pszichés és nem ritkán fizikai nyomást gyakorol az áldozatára, aki általában felnéz rá és tőle függő viszonyban van. Sok esetben az elkövető azt állítja, hogy szabad akaratból ment bele a helyzetbe a vele nem egyenrangú viszonyban lévő fél. Pedig ezekben az esetekben a beosztott rettegésből (hogy elveszíti az állását), megfelelni akarásból (mert azt gondolja ez velejárója egy ilyen viszonynak), apa/anyakomplexusból (rendezetlen pszichológiai viszony a saját családjával), és a Stockholm szindróma miatt (már abúzálták gyerekkorában, ezért könnyen újra prédává válik, sőt bizonyos esetekben maga ajánlkozik fel), is belemehet a kapcsolatba.

Amikor egy felettes, főnök, egyetemi tanár, színházi rendező, zsűrielnök, menedzser kéri, tekinti normálisnak, hogy a beosztottjával szexuális viszonyt létesítsen, azt sohasem lehet egyenrangú viszonyként tekinteni. A MeToo mozgalom kialakulása óta, ezt a fajta lelki ráhatást is az áldozat szempontjából különösen veszélyeztetett helyzetek köré soroljuk. Bár Magyarországon még nincsen büntetőjogi kategóriája, de Amerikában már bevezettek erre vonatkozó etikai kódexeket az intézményekben, az egyetemeken például csak nyitott ajtónál lehet tárgyalni, az ilyen jellegű visszaélések miatt.

Ezek a visszaélések mindig a hatalomról szólnak, és a szexualitás csak annyiban játszik szerepet bennük, hogy a másik teste feletti uralom jelenti azt a mezőt, ahova az erőszaktevő behatol. Ilyen a főnök részéről egy vállsimogatás, egy szexuális töltetű érintés, olyan szóhasználatok vagy kifejezések, amely behatolnak a másik intim szférájába, magánéletébe, oda, ahol nincs semmi keresnivalójuk. Ezzel az elkövető azt fejezi ki, hogy uralkodik a másik felett.

„Akkor már egy kedves szót sem mondhatok a titkárnőmnek, vagy a kolléganőmnek?”

A válasz: nem, ha az a nemiségére utal és nem, ha azzal átlép egy határt. Minden embernek vannak személyiségi jogai, még akkor is, ha beosztott.

Ne felejtsük el, hogy még akkor is, ha nem is történik fizikai erőszak, a lelki sérülések is ugyanolyan mélyek lehetnek, főleg, ha éveken keresztül tartó folyamatos megalázásról és lelki/fizikai visszaélésről van szó.

Panaszok, tünetek

A hatalmi visszaélés és nemi erőszak pszichés hatásai gyakran rombolóbbak a testieknél. Röviddel a visszaélés után csaknem minden áldozatnál észlelhetők a trauma utáni stressz betegség tünetei (amelyek felléphetnek bármely trauma szituáció után). Az elszenvedők félénkek, feszültek és ingerlékenyek lesznek, de lehetnek dühösek vagy depressziósak, bűntudatuk alakulhat ki (önmagukat vádolják, hogy ők tettek valamit, ami az erőszakot provokálta, vagy esetleg tehettek-e volna valamit, hogy elkerüljék).

Az erőszakkal, abúzussal, visszaéléssel kapcsolatban lehetnek tolakodó, felkavaró gondolataik vagy képszerű emlékeik és újra átélhetik gondolatban az erőszakot. Előfordul, hogy az erőszakkal kapcsolatos gondolataikat és érzéseiket elfojtják. Kerülik a visszaélésre emlékeztető helyzeteket. Gyakoriak az alvászavarok és a rémálmok. Ezek a tünetek hónapokig tarthatnak, megzavarják a társadalmi aktivitást és a munkát. A legtöbb esetben azonban néhány hónap alatt a tünetek jelentősen csökkennek.

Az emlékbetörések évek múlva is előjöhetnek, mélyebb trauma esetén pedig életre szóló hatásai vannak, gátolva ezzel a „normális” kapcsolatok kialakítását. Az áldozatokban Stockholm szindróma is kialakulhat a trauma ismétlésével, mert keresik és meg is találjak a hasonló traumatikus helyzeteket. A psziché tudattalanul ismétli a helyzetet, a megoldás keresésével.

Az erőszakot, kényszerítést, molesztálást, hatalmi visszaélést átélt áldozatok elveszíthetik a bizalmukat a külvilágban, az embertársaikban, visszahúzódóak, gyanakvóak és bizalmatlanokká válhatnak, a világban való hitük teljesen meginoghat.

A társadalmunk nincsen felkészülve az áldozat támogatására és megértésére, ezért a saját érzéseivel való küzdelem mellett, a nemi erőszak áldozatának foglalkoznia kell a barátok, családtagok és hivatalnokok negatív, néha elítélő reakcióival is. Ezek a reakciók zavarhatják az áldozat gyógyulását, sőt újra traumatizálhatják őt. (felhasználtuk: www.dr.info.hu)

A hatalom faktor

A nemi erőszak, kényszerítés, hatalmi visszaélés, abúzus, molesztálás fő eleme a hatalomra törekvés: a “szex” a nemi erőszak során csupán eszköz, hogy az elkövető azon keresztül (is) gyakorolja a hatalmát. Ha olyan személy követi el a nemi erőszakot, akinek a gondolataiban az erőszak és a szexualitás összekapcsolódik, akkor a hatalomgyakorlás, a másik személy testi leigázása és lelki megalázása, megsemmisítése által állítja elő a saját izgalmi állapotát. Az ember szexualitásába történő nem kívánt beavatkozás akkor is nemi erőszak, ha nem nemi szervvel, hanem bármely más testrésszel vagy eszközzel követik el, akár okoz látható sérülést, akár nem. (felhasználtuk: nokjoga.hu)